A Brexit sikertörténetté alakítására törekszik Nagy-Britannia, marad a nemzetközi kereskedelmi porondon, és nagy öröm, hogy a magyar miniszterelnök osztozik ebben az optimizmusban - mondta a Portfolio Budapest Economic Forum című rendezvényén a budapesti brit nagykövet.
Idén eddig összesen 1054 milliárd forintnyi EU-támogatást fizetett ki a kormány a régi és az új uniós ciklus terhére és a negyedik negyedévre duplázódást vár, hogy teljesüljön a 2048 milliárdos kifizetés - jelentette ki a Budapest Economic Forum nyitóelőadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese újra megerősítette, hogy személyes várakozása szerint a gazdaságfejlesztési területen zajló uniós audit nyomán nem függesztik fel Magyarország számára az uniós támogatásokat és a bőkezű szállítói előleg vitában jelezte, a kormány a végsőkig hajlandó elmenni. Csepreghy szerint a szakképzett munkaerőhiányra részben megoldás lehet az, hogy a következő években "több tízezres, akár százezres" méretű leépítés következik be az állami bürokráciában, így az átképzés után ezek az emberek a versenyszférában el tudnak majd helyezkedni. Az EU jövőjével kapcsolatban többek között kijelentette: "ugyanannyi esélye van az EU szétesésének, mint az egyben maradásnak".
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) értetlenségének adott hangot, az Energiaklub pedig "óriási nemzetstratégiai hiba" elkövetésének veszélyére hívta fel a figyelmet azzal kapcsolatban, hogy Lázár János azt jelentette be tegnap a Portfolio konferenciáján, hogy "Európai Uniós pénzből lakossági energia korszerűsítési program nem lesz". Mindkét szervezet arra figyelmeztet, hogy az állami mellett a lakosságnak szóló energetikai korszerűsítési kereteket is beleírtuk az Európai Bizottság által már elfogadott operatív programokba, illetve a közelmúltban a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is rögzítette ezen cél fontosságát, hiszen sokkal több energiát használnak el a lakóépületek, mint a közintézmények.
A következő fél év kritikusan fontos a magyar gazdaság jövője, fenntartható növekedése szempontjából, a kormány pedig megvizsgálja azt, hogy milyen intézkedések kellenek ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani a 2% feletti gazdasági növekedést - jelentette ki a Budapest Economic Forum nyitóelőadása keretében Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője a növekedési kilátásainkat jelentősen beárnyékoló tényezőkre új, nagy jelentőségű bejelentéseket tett, amelyek lényegében az EU-s források maximális 2016-os kifizetési képességét (is) célozzák, miközben felülvizsgálják a bankokkal kötött februári megállapodást is. A jegybankelnöki panelbeszélgetés során éles vita alakult ki az MNB önálló monetáris politika vitelének képességével kapcsolatban, illetve a jegybank növekedésélénkítés érdekében tett lépéseiről. A bankvezéri panel résztvevői egyet értettek abban, hogy a kétszámjegyű tőkemegtérülési mutató elérése nem reális az előttünk álló években, miközben szükséges lenne, a közönségszavazás szerint pedig a részt vevők nagy többsége szerint csendes háború zajlik a háttérben a kormány és a bankok között.
Fontosabb részletek
Lázár a 2016-ban jelentősen lassuló EU-forrás kifizetést egy állami beruházási-fejlesztési alap felállításával és célzott kkv-támogatással is ellensúlyozná
Közben Pest megye és Budapest szétválhat, a megye 130 milliárdos kompenzációt kaphat
A kormány decemberig felülvizsgálja a bankokkal kötött megállapodást
A következő fél év kritikus lesz a bürokráciacsökkentés terén is, beleértve a létszámcsökkentést is
Nagy Márton (MNB) szerint lehetséges a minél nagyobb mértékű önálló monetáris politika, efelé már sok lépéssel haladt a jegybank
Surányi György szerint nagyrészt illúzió ez az önállóság egy kis, nyitott ország jegybankja esetén
Karvalits Ferenc többek között a tartós gazdasági leszakadásra és a túlzott mértékű jegybanki elköteleződésekre figyelmeztetett
Bod Péter Ákos többek között a képzett munkaerő fokozatos elveszítésére hívta fel a figyelmet, ami akár a felzárkózást is lehetetlenné teszi
Az MFB a hitelezés élénkítése, illetve az új hitelprogram elindítása terén nagy lépésekre készül a jelentős kihívásokra reagálva
Közben az Exim hitelállománya jelentősen bővül részben a termékpaletta rugalmas átalakítása miatt
A bankvezéri panel résztvevői szerint nagyon nehéz a 10%-os ROE elérése
A vállalati hitelezés akadozásának fő oka szerintük az, hogy nincs elég hitelezhető vállalat az országban
A hazai tőkepiac esélyeiről és kilátásairól cseréltek véleményt a Portfolio konferenciáján a szakértők. A Budapest Economic Forum kerekasztalának résztvevői elmondták, gazdaságpolitikai támogatásra is számítanának annak érdekében, hogy a nemzeti sikerességhez szükséges tőkepiaci javulás elinduljon.
A tőzsdén jegyzett vállalatok számának növelésével, például külföldön jegyzett magyar cégek "haza csábításával", vagy állami cégek tőzsdére vitelével, valamint a tőzsdei árjegyzés és kereskedés vonzóbbá tételével lehetne felpezsdíteni a magyar tőzsdét, véli David Weild, a Nasdaq volt alelnöke, aki előadóként részt vesz a Portfolio szervezésében október 1-jén megrendezésre kerülő Budapest Economic Forumon. További részletek:
Bejelentések, miniszteri előadások, ex-miniszterek vitája, vezérigazgatói kerekasztalok, iparági panelbeszélgetések, parázs szakmai viták: mi így láttuk a 2014-es évet a Portfolio konferenciáin. Szigorúan szubjektív képgalériánk 2014-ről.
A választ adók 70 százaléka szerint 2015 végéig nem lesz képes teljes egészében lehívni Magyarország a 2007-2013-as ciklusból neki járó, mintegy 8200 milliárd forintnyi uniós támogatási keretösszeget - többek között ez a kellemetlen kilátás derült ki a csütörtöki Budapest Economic Forum közönségszavazásainak egyikén. Mindez amellett alakult így, hogy a kormány hosszú ideje azt a célt hangoztatja: egyetlen eurócentet sem hagyunk majd a közös uniós kasszában és ennek érdekében "biztonsági játékra" törekedve az elérhető keretösszeg 110 százalékát kötötte le pályázatokkal.
Putyintól annyira nem kell félnünk, és a devizahiteles csomag miatt visszaeső hitelezéstől sem - derült ki a Portfolio mai Budapest Economic Forum 2014 című konferenciáján. Az MNB tevékenységének megítélése a korábbi jegybankárok körében nagyon ellentmondásos, a hitelezés mint finanszírozási forma pedig egyeduralkodó maradhat. Ott van azért az új EU-s költségvetési ciklus is, amelynek hallatán most felkaphatják a fejüket a magyar vállalkozók.
Fontosabb részletek
Dmitry Polevoy: nem kell félni Putyin nyugati terjeszkedésétől.
Elemzők: Putyin sokkal többet harapott, mint amennyit meg tud rágni.
Járainak eléggé, Surányinak egyáltalán nem tetszik az MNB mostani politikája.
Új pénzügyi központ jön létre a Magyar Fejlesztési Bank körül.
Seres Béla: lehangoló még a legnagyobb régiós cégek helyzete is.
Bankvezérek: nehéz lesz véghezvinni a devizahitelek forintosítását.
Darvas Zsolt: Lengyelország és Szlovákia lehagyott minket.
Közgazdászok: nincs nagy alternatívája a hitelezésnek.
Csepreghy Nándor: a kkv-szektor és a gazdaságfejlesztés kapja az EU-s források nagy részét.
Krisán László: bárcsak úgy lenne, ahogy a kormány szeretné.
Javulnak a magyar kis- és középvállalkozások pénzügyi kilátásai, ám ebben elsősorban nem a piaci kereslet növekedése, hanem az EU-s pályázatokba vetett remény játssza a legfontosabb szerepet - derült ki Krisán László előadásából a Portfolio csütörtöki konferenciáján. A beruházást tervező kkv-k csaknem felének még az önerő előteremtéséhez is segítségre van szüksége.
Neves hazai közgazdászok tárgyalták meg a Budapest Economic Forum 2014 rendezvényen Magyarország gazdasági kilátásait. A panelbeszélgetésen a gyenge hitelezés okairól és az alternatív finanszírozási formák lehetőségeiről beszélgettek a szakértők.
Ki mondta, hogy a bankok csak a saját ügyfeleik devizahiteleit forintosíthatják jövőre? - tette fel a kérdést a Portfolio csütörtöki konferenciájának panelbeszélgetésében Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója. A jegybank forintosítási (hitelkiváltási) versenyt szeretne a bankok között, a bankvezérek szerint viszont ez pár hónap alatt nagyon nehezen kivitelezhető, igaz, Kínából talán nem kell embereket importálniuk. A jegybank szerint öt nagybank maradhat Magyarországon, a bankvezérek viszont jellemzően nehezen értik, ez mégis "hogy jött ki". A hamarosan érkező bad bankről is szó esett, és érdekesebbnél érdekesebb mondatok hangzottak el a bankvezérek panelbeszélgetésében.
Csaknem teljes egyetértéssel kezdődött, végül éles vitába torkollt a Budapest Economic Forum jegybankelnöki panelbeszélgetése a jegybankok és ezen belül hangsúlyosan az MNB válság során mutatott teljesítményével, szerepével kapcsolatban. Normális, hogy a válság során kibővül a jegybankok szerepe, és bizonyos reálgazdasági célok is bekerülnek a követendő célok közé, de az MNB kamatcsökkentésének mértékével és egyéb élénkítő lépésekkel kapcsolatban már éles pengeváltás alakult ki. Balog Ádámnak például rosszul esett, hogy Surányi György szerint nincs semmi igazán új az MNB által tavaly óta követett monetáris politikában. Surányi többek között az MNB bankrendszerrel kapcsolatos "leültető" stratégiája kapcsán is éles kritikával élt.
Fontosabb részletek
Bod Péter Ákos szerint a sokféle jegybanki eszköz együttesen fejti ki hatásait, így "a sikernek sok apja-anyja van, abban szeret mindenki osztozni"
Járai Zsigmond szerint most teljesen mást csinál az MNB, mint korábban és most teljesen jó is, amit tesz
Karvalits szerint ez (az alacsony kamaton keresztüli, forintgyengülésre is alapozó stratégia) furcsa Járaitól, aki korábban saját elnöksége alatt éppen ennek ellenkezőjét csinálta
Surányi György szerint már 100 éve is lényegében azt csinálták a jegybankok, mint a most újként tálalt lépések, az viszont új és jó jelenség, hogy a fiskális és monetáris politika közötti fal leomlott
Balog Ádám szerint nem igaz, hogy ne tennének újszerű, innovatív lépéseket és hangsúlyozta: az MNB sok elemzés alapján, megalapozottan csökkentette a kamatot,
A 2,1%-os alapkamat a jelenlegi inflációs kilátások mentén 2015 második félévéig fennmaradhat és a közönségszavazás is azt jelezte: egyelőre valóban nem várható kamatemelés
Surányi szerint elhibázott, hogy az MNB csak a headline inflációra "lő" és szerinte súlyos negatív gazdasági következményei lesznek a bankrendszer "leültetésének"
Az egész régióban lassult a legnagyobb 500 cég árbevételi dinamikája az elmúlt negyedévekben, sőt az idei évben átlagosan már árbevétel csökkenésről beszélhetünk - mutatott rá a Deloitte Zrt. TOP500 kelet-közép-európai cég helyzetéről készült friss, egyúttal lehangoló felmérésének ismertetése kapcsán Seres Béla. A Deloitte közép-európai ügyvezető partnere a Budapest Economic Forum második szekciójában többek között a magyar gazdasági folyamatokra is utalt, illetve egy jól áttekinthető keretbe ágyazta az egész régió növekedési helyzetét és kilátásait.
Igen érdekes hír volt, hogy Fehéroroszország vált hirtelen az egyik legnagyobb hal exportőrré Oroszország irányába az orosz élelmiszer embargó hatására, ami jól mutatja a piaci szereplők képességét arra, hogy kihasználják az arbitrázs lehetőségeket - kezdte a konferencia első panelbeszélgetésének felvezetéseként Jaksity György. A Concorde Értékpapír Zrt. elnöke ezzel kapcsolatban arra kérte beszélgetőpartnereit, hogy mondjanak a közönségnek jó befektetési lehetőségeket az orosz-ukrán válság meglovaglása érdekében.
Török Gábor szerint az elmúlt 3 év legfontosabb jellemzője a politikai kormányzás Magyarországon, de már átestünk a ló túloldalára, és a gazdaság autonómiájáért kell küzdeni. A kormány "kerül, amibe kerül" alapon próbálja megvalósítani céljait, és részigazságot hangsúlyoz Chikán Attila szerint. Jaksity György szerint az USA-ban történtek világítanak rá, hogy a politikához értők ma sokkal jobban értik, mi történik a gazdaságpolitikában, mint egy pallérozott közgazdász. Kisgergely Kornél, az NGM államtitkára vitatja, hogy önmagában az intézményrendszer problémái akadályoznák a felzárkózást. A magyar gazdaság felzárkózásának esélyeiről folyt az első panelbeszélgetés a Portfolio.hu mai Budapest Economic Forum konferenciáján.